Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek megteremtése, a szabályok betartása és betartatása minden munkáltatónak érdeke és törvényi kötelezettsége. Ha Önnek legalább egy fő alkalmazottja van, akkor a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény Önre is vonatkozik.

Magyarországon a munkavédelmi tevékenységet, szolgáltatás nyújtását megfelelő végzettséggel rendelkező (munkavédelmi technikus, munkavédelmi előadó, felsőfokú munkavédelmi szakember vagy munkavédelmi szakmérnök) szakember végezheti.

Munkavédelemmel kapcsolatos szolgáltatásaink:

  • Munkavédelmi tanácsadás
  • Munkavédelmi szabályzat készítése
  • Kockázatértékelés elkészítése
  • Munkavédelmi oktatások (előzetes, ismétlődő, rendkívüli) megtartása, oktatási tematika elkészítése, felülvizsgálata,
  • Egyéni védőeszközök meghatározása, juttatási rend elkészítése
  • Munkabalesetek kivizsgálása, nyilvántartása, jelentése, statisztikák elkészítése
  • Belső munkavédelmi ellenőrzések, bejárások
  • Időszakos biztonsági felülvizsgálat, soron kívüli ellenőrzés
  • Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat
  • Jogszabályi változások követése

Támogatjuk Megrendelőinket valamennyi munkavédelemre vonatkozó feladat elvégzésében.

Egyéni védőeszközök meghatározása, juttatási rend elkészítése

Az egyéni védőeszközök (EVE) meghatározása és a juttatási rend elkészítése alapvető lépése a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézkedéseknek. Ezek azok az eszközök és felszerelések, amelyeket a munkavállalóknak biztosítani kell a kockázatok és veszélyek csökkentésen érdekében.

A munkáltató köteles az egyéni védőeszközöket munkahelyenként és munkakörönként írásban meghatározni! A juttatási rend pontos és átlátható kidolgozása és betartása kulcsfontosságú a munkavédelmi előírások és a munkavállalók biztonsága szempontjából.

A munkáltató a védőeszköz juttatási rend kialakítása során figyelembe veszi a védőeszköz használatának egészségi (egyéni) alkalmassági feltételeit, illetve annak egészségi korlátait. Az egyéni védőeszköz rendeltetésszerű használatát a munkavállaló részére oktatni kell, aki a számára juttatott egyéni védőeszközt köteles rendeltetésszerűén használni a munkavégzés során.

Munkavállalóként szükséges dokumentálni az egyéni védőeszköz átadását, ahogy annak a munkavállaló részéről történő visszaadását, cseréjét is. Dokumentálni kell a védőeszköz használatára és karbantartására vonatkozó adatokat is.

Az egyéni védőeszközök időszakos felülvizsgálatát el kell végezni, melynek gyakoriságát a gyártó írja elő. 12 havonta kötelező a felülvizsgálat, azonban feszültség alatti, valamint alpintechnikai munkát végzők esetében 6 havonkénti felülvizsgálatot ír elő a jogszabály, pl.:

  • alpintechinkai eszközök – testhevederek, zuhanásgátlók, karabinerek stb.,
  • villamosan szigetelőanyagú védőkesztyűk

Munkavédelmi szolgáltatás

A munkavédelmi törvény alapján „A munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében* meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, de legalább a rendeletben megjelölt időtartamra és képesítési feltételekkel köteles munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt kijelölni vagy foglalkoztatni, e személy részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani.”

*Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról) 2. számú mellékletben meghatározott tevékenységet folytató és veszélyességi osztályba sorolt munkáltató a mellékletben megállapított munkavállalói létszámhoz és képesítési feltételekhez igazodóan köteles a tevékenységhez elegendő létszámot és időt biztosítva, de legalább az előírt időtartamokra munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező elegendő, de legalább az előírt létszámú szakembert foglalkoztatni.

Fenti jogszabályi előírás meglepően sok munkáltatónál nem teljesül. Van, hogy azt állítják, nem is tudtak arról, hogy nekik ilyen kötelezettségük van. De olyan is sokszor előfordult már, hogy „jólértesültek” vezetik félre a munkáltatókat általában ilyen és hasonló mondatokkal:

  • „neked nincs szükséged munkavédelmi szakemberre, mert kevesen vagytok”,
  • „neked nincs szükséged munkavédelmi szakemberre, mert csak irodai munkát végeztek”,
  • „neked nincs szükséged munkavédelmi szakemberre, mert nem 8 órában dolgoznak a munkavállalók, hanem csak 4 órában” stb.

Nem tudni, honnan erednek ezek a kijelentések, amelyeknek természetesen semmilyen alapja nincsen. Munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező szakembert minden munkáltató köteles foglalkoztatni**. Ez nem azt jelenti, hogy egy sarki kisboltban egy munkavédelmi szakember is bent dolgozik 8 órán keresztül, hanem a fent hivatkozott rendeletben meghatározott szintű végzettséggel (középfokú vagy felsőfokú) és óraszámban foglalkoztatja őt a munkáltató.

Pl. egy I/a veszélyességi osztályú vállalkozást nézve mindössze heti két órára köteles munkavédelmi szakképesítésű személyt munkavédelmi tevékenységre foglalkoztatni a munkáltató. Ezekben az esetekben általában külső szolgáltatás útján valósul meg a munkavédelmi tevékenység.

** „A legfeljebb 9 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltató (mikrovállalkozás) esetén, továbbá ha a munkáltató a tevékenysége alapján a II. vagy III. veszélyességi osztályba tartozik, és 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat (kisvállalkozás), akkor külön szakember kijelölése (foglalkoztatása) helyett kijelölt munkavállalójával vagy természetes személy munkaadóként maga is elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Valamennyi esetben (kijelölés, foglalkoztatás vagy a munkavédelmi feladatok személyes ellátása) a munkáltató kötelessége továbbá, hogy a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére munkavédelmi (bányászati) szakképesítésű személyt vegyen igénybe. Ez a személy lehet a kijelölt (foglalkoztatott) szakember vagy − a szakképzettségi feltétel fennállása esetén − a természetes személy munkáltató is.”

A Zsó-Tér Kft. mikro-, kis-, és középvállalkozások részére szolgáltat munkavédelmi szaktevékenységet olyan szakemberekkel, akik naprakész tudással, és elhivatottsággal segítik a munkáltatókat abban, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit megteremtsék. Szolgáltatásaink közé tartozik:

  • a kockázatértékelés, illetve a kockázatbecslés elvégzése,
  • a munkahelyi szabályzatok, szabályozások elkészítése,
  • a munkavédelmi oktatási tematika elkészítése, munkavállalók oktatása
  • a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése
  • az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése
  • közreműködés a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzésében,
  • közreműködés a mentési terv elkészítésében,
  • a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozása,
  • az egyéni védőeszköz juttatása belső rendjének meghatározása,
  • munkabalesetek kivizsgálása,
  • a külön jogszabályban munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásában részvétel, továbbá a munkaegészségügyi feladatok teljesítésében szükség szerinti közreműködés.

Amennyiben Ön nem csak dokumentálást, „papírozást” szeretne, hanem felelős Munkáltatóként valódi munkavédelmi szolgáltatást elhivatott szakemberekkel, úgy mi vagyunk az Ön partnere!

Munkavédelmi oktatások (előzetes, ismétlődő, rendkívüli) megtartása, oktatási tematika elkészítése, felülvizsgálata

Egy szervezet életében a munka- és egészségvédelmi intézkedéseknek kulcsfontosságú része a munkavédelmi oktatás. Ennek a célja és feladata, hogy a munkavállaló elsajátítsa és alkalmazni tudja azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek lehetővé teszik, hogy munkáját egészségét nem veszélyeztető, biztonságos módon végezze. A munkáltató feladata továbbá megismertetni a munkavállalót a munkavédelemmel kapcsolatos jogaival és kötelezettségeivel.

A munkáltató mindezek érdekében köteles a munkavállalót munkavédelmi oktatásban részesíteni:

  • a munkába álláskor,
  • a munkahely vagy munkakör magváltoztatásakor,
  • a munkavédelmi követelmények megváltozásakor,
  • a munkaeszköz átalakítása után,
  • új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
  • új technológia bevezetése előtt.

Az oktatás tematikáját az adott munkahelyre és szervezetre szabva kell kialakítani, figyelembe véve a specifikus kockázatokat és az alkalmazottak szükségleteit.

Ezek az oktatások segítenek abban, hogy egy cég megfeleljen a jogszabályi előírásoknak és a kockázatait minimalizálni tudja. A rendszeres oktatás és az oktatási tematika felülvizsgálata kulcsfontosságú a folyamatos fejlődés és a munkahelyi biztonság kultúrájának fenntartásában.

Az oktatásokhoz kapcsolódik a szakmai Munkavédelmi előadó Online képzésünk, mely középfokú végzettséget ad. Ennek birtokában az Ön munkatársa is elvégezheti ezt az oktatást:

Munkavédelmi szabályzat

A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját — a jogszabályok és a szabványok keretein belül — a munkáltató határozza meg. A munkavédelmi szabályzat foglalja össze egy vállalkozás munkavédelmi előírásait.

 

A munkavédelmi szabályzat nem kötelező, azonban mégis ajánlott e szabályzatban rögzíteni az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményeinek a feltételeit. Ezen feltételeket munkavédelmi szakembernek szükséges meghatároznia, hiszen szaktevékenység pl. az orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje vagy az egyéni védőeszköz juttatási rend elkészítése. Be kell vonni ugyanakkor a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot is, mert többek között az orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje dokumentum elkészítése is az ő bevonásukkal történik.

 

Amennyiben a munkáltató munkavédelmi szabályzatban határozza meg a követelmények megvalósításának módját, úgy e szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő (bizottság) egyetértése szükséges.

Munkabalesetek

Munkabaleset a Munkavédelmi törvény alapján: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

A munkavédelmi törvény a munkavégzés feltételeit szabályozza a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket.

A munkabalesetek kivizsgálása, nyilvántartása, jelentése és statisztikák elkészítése fontos feladata a munkavédelemnek.

  • A munkáltató minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet, ideértve a bányászati munkabalesetet is (a továbbiakban együttesen: munkabaleset), a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul kivizsgálni.
  • A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetet ki kell vizsgálni, nyilvántartásba kell venni és be kell jelenteni.
  • Munkaképtelenséget nem okozó munkabaleset körülményeit tisztázni kell, továbbá a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
  • A munkáltatónak a kivizsgálás eredményét munkabaleset esetén a munkabaleseti jegyzőkönyvben, fokozott expozíció esetén a jegyzőkönyvben kell rögzítenie.
  • A munkabaleset kivizsgálásának megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell.
  • A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak [Mvt. 84. § (2) bekezdés] azonnal bejelenteni.
  • a munkabaleset okainak elemzése, hogyan lett volna elkerülhető
  • szükséges intézkedéseket meg kell hozni
  • munkabaleseti statisztikák elkészítése

Minden lépés fontos, szorosan összefügg egymással és a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kultúrájának részét kell képezniük. Az átfogó megközelítés és a balesetek alapos kivizsgálása segíthet megelőzni a jövőbeni baleseteket és növelni a munkavállalók biztonságát.

A legtöbbször előforduló kérdés, a munkabaleset témakörben, hogy a munkavállalót munkába menet, illetve munkából jövet ért baleset minek minősül. A munkahely és a lakás/szállás közötti közlekedés során bekövetkező baleset csak abban az esetben minősül munkabalesetnek, ha az a munkáltató saját vagy bérelt járművével, illetve más szerződés vagy megállapodás alapján biztosított járművel történt.

Kockázatértékelés elkészítése

A munkáltató egyik legfontosabb munkavédelmi kötelezettsége a kockázatértékelés, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel:

  • az alkalmazott munkaeszközökre,
  • veszélyes anyagokra és keverékekre,
  • a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint
  • a munkahelyek kialakítására.

A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.

Melyek tekintendők indokolt esetnek?

  • az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását,
  • minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást),
  • az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá
  • ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.
Több esetben is hiányosak a kockázatértékelések, így fontos figyelembe venni a Munkavédelmi törvény azon előírásait is, amelyek a dokumentálásra vonatkoznak. A kockázatértékelés eredményeként tehát a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása:

  • a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;
  • a veszélyek azonosítása;
  • a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;
  • a kockázatot súlyosbító tényezők;
  • a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;
  • a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
  • a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja;
  • az előző kockázatértékelés időpontja.
  • A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.

Vannak azonban általánostól eltérő esetek is, mely szerint:

  • minden olyan tevékenység esetében, amelynek során feltételezhető a munkavállaló rákkeltővel történő expozíciója, a munkáltató – amennyiben munkavédelmi hatóság indokolt esetben nem ír elő nagyobb gyakoriságot – a kockázatbecslést legalább kétévenként megismételteti.
  • kockázatértékelés (a továbbiakban: kockázatértékelés) keretében a munkáltató köteles becsléssel, szükség esetén méréssel meghatározni azt a zajszintet, amelynek a munkavállalók ki vannak téve. Azonban a kockázatértékelés készítésekor a zajméréstől el lehet tekinteni, ha a munkáltató nyilatkozata alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a zajterhelés biztosan nem haladja meg a 80 dB alsó beavatkozási határértékeket. A kockázatértékelést az Mvt. 54. § (3) bekezdése alapján első alkalommal legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni és azt évenként felülvizsgálni.
  • kockázatértékelés keretében a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg (méréssel) értékelni azokat a mechanikai rezgésszinteket, melyeknek a munkavállalók ki vannak téve. A kockázatértékelést évenként aktualizálni kell, soron kívül akkor kell felülvizsgálni, ha olyan változás következett be, amely azt szükségessé teszi, vagy ha az egészségügyi vizsgálat eredménye azt indokolja.
  • biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók esetében a kockázat becslését évente, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja.

Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat

Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, technológia, továbbá a munkavédelmi törvény, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszteri rendelet, emellett egyéb jogszabály vagy a munkáltató által veszélyesnek minősített, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli.

Ezen munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, melynek célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a munkavédelmi törvény szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálják, hogy rendelkezésre állnak-e:

  • a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai,
  • a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények,
  • a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok,
  • a szükséges hatósági engedélyek, valamint
  • az üzemeltetéshez szükséges utasítások.

A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot – kivéve a veszélyes technológia esetét – szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy, vagy jogszabályban erre feljogosított személy, vagy erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.

Belső munkavédelmi ellenőrzés

A munkavédelmi törvény alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Ennek érdekében rendszeres belső munkavédelmi ellenőrzést kell tartani, melynek célja:

  • meggyőződni arról, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, és szervezési feltételei biztosítottak-e;
  • a munkavédelmet érintő hiányosságok feltárása és a szükséges intézkedések megtétele az észlelt hiányosságok érdekében megtörtént-e.

Az ellenőrzés általában a munkahely, munkavégzés szemrevételezéséből és a munkavédelemmel összefüggő adminisztráció átvizsgálásából áll. A sorrendet a helyi sajátosságok döntik el.

Ellenőrzendő dokumentumok többek között:

  • személyi feltételek vizsgálata:
  • egészségügyi alkalmassági vizsgálatok
  • szakképzettséghez kötött munkakörök
  • mv-i oktatási napló
  • tárgyi feltételek vizsgálata:
  • üzembehelyezési és ellenőrző felülvizsgálatok dokumentumai
  • időszakos biztonsági és időszakos ellenőrző felülvizsgálatok dokumentumai
  • mérési jegyzőkönyvek
  • biztonsági adatlapok
  • EVE nyilvántartás
  • munkaeszközök vizsgálata
  • szervezési feltételek vizsgálata:
  • mv-i ellenőrzések nyilvántartása
  • egyedül végzett munka tilalma, illetve „tiltott munkakörök” szabályozása
  • sérülékeny csoportok megterhelésének szabályozása

Időszakos biztonsági felülvizsgálat, soron kívüli ellenőrzés

Az időszakos biztonsági felülvizsgálatok és soron kívüli ellenőrzések fontos részét képezik amunkahelyi biztonság fenntartásának és a kockázatok minimalizálásának. Ezek a tevékenységek segítenek azonosítani és kezelni a veszélyeket, valamint biztositani, hogy a munkahelyek megfeleljenek a munkavédelmi előírásoknak és szabályozásoknak.

A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a jogszabályban meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot – kivéve a veszélyes technológia esetét – szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.

Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő.

A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell,

a) ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, illetőleg

b) rendkívüli körülmények (különösen átalakítás, baleset, természeti jelenségek vagy műszaki okból 30 napot meghaladó használaton kívüliidőszak) bekövetkezése esetén.

Az ellenőrzés elvégzéséig a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése – a veszélyeztetés jellegétől függően – munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Az időszakos biztonsági felülvizsgálat, valamint a soron kívüli ellenőrzés elmulasztása esetén a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz, mivel ezek elmulasztásával a munkáltató a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti.

Az időszakos biztonsági felülvizsgálat a biztonságos műszaki állapot megőrzését segíti, míg a soron kívüli ellenőrzés azonnali beavatkozást igényel amennyiben a munkavállaló egészségét és biztonságát az egyéni védőeszköz, technológia közvetlenül veszélyezteti, illetve rendellenes körülmények következnek be.

Jogszabályi változások követése

A jogszabályok változásának naprakész követése fontos feladat, melyről tájékoztatókat készítünk. Ezen tájékoztatókat, információkat nyomon követheti weboldalunkon, illetve a hírlevelünkre történő feliratkozás esetén havi rendszerességgel megküldjük Önnek.

AJÁNLATKÉRÉS

Amennyiben szolgáltatásaink felkeltették érdeklődését, kérjen személyre szabott árajánlatot. Az űrlap kitöltésével semmilyen kötelezettséget nem vállal, adatait bizalmasan kezeljük harmadik félnek nem adjuk tovább.